Kezdem a legaktuálisabbal: Találtam egy edzőt, Oláh Andrást aki nagyon szimpatikusakat írt magáról és az úszás oktatási technikájáról. Február eleje óta leveleztem vele, most végre ürült reggeli időpontja, így
Voltam úszóedzésen a Dagályban!
Nagyon figyelmesen elemez, már ott van a medence másik felén, mire odaérek. 28 lábtempóval érek át a 25-ös másik felére, és 21 kéztempóval - kb számok - ha csak láb vagy csak kéztempózom.
Az egyik masszőr akihez járok, ledöbbent azon, hogy mennyi különböző helyen masszíroztatom meg csavargattatom magam - valljuk be joggal. Rám pirított, hogy inkább végezzem már rendesen a gyógytornász által adott gyakorlatokat, az még ingyen is van. Jóga jó, úszás jó, de ne költsem már minden pénzem erre -még ha maga ellen beszélt is ezzel.
Szóval óvatosan, de átnyargalok lassan az önedzésbe, toljuk a fegyencedzést is (saját súlyos edzés) marad egy kevés masszázs.
Itt a tavasz, melegszik az idő, virágzik minden! Vár a természet!
