Tegnap leköltözhettem végre a steril boxból egy hagyományos kórházi szobába!!! A reggeli ellenőrző csípőcsont lyukasztó biopszia után épphogy eszméltem, amikor jött a nővérke a hírrel. Nagyon vicces volt megint a bódítás egyébként, beszélgettem közben és egyáltalán nem tűnt fel, hogy kiesett pár perc.
Szóval hirtelen felindulással cuccbezacskózás és lejöhettem! FÜRDŐSZOBA! Angol wc! Fogmosás! Hihetetlen jóóó :)
Mondjuk mint korábban volt itt az emeleten, rögtön indultam is kifelé hűtőt pakolni, és kaját melegíteni, mikor elkapott a nővér - később az egész vizit - hogy na-na-na nemegészen.. Ezúttal nem mehetek ki a szobámból, mindenért csöngessek, látogató belülről jön és napi min 1 max, zöldköpeny-kesztyű-lábzsák... Szóval szigor van. És szigor otthon is lesz. Vajon mikor??
De süt a nap! És van erőm! És éhes vagyok :)
Egyetlen bosszúság hogy megint napi 6-8 órában rugdoshatom körbe-körbe a fogast a szobában - értsd az infúzió újra hagyományos kerekes tartóról csöpög, elvágták a köldökzsinórt, eltűntek a pittyegős adagoló gépek...
Grat! Csak így tovább!
VálaszTörlésSzuper jó hírek....de ez a kép csak illusztráció ugye?
VálaszTörlésBiopsziákhoz kapcsolódó bódítás nekem is bejött, anno(némelyikből csak arra emlékszem hogy röhögök és azt ecsetelem mennyire jó is ez a bódítás).
Türelem már közeleg a hazamenetel napja....
Vigyázz magadra.....és a szigornak is meg van az oka....de szerintem Te ezt nagyon jól tudod.
Hős vagy, csak így tovább...!!!
Jóó, a fogas cuki:)
VálaszTörlésJó vagy, Katja, kitartást még picit neked is és nekünk is, aztán ha kiengednek, végre meghozod nekünk a jó időt! :)
VálaszTörlésDejódejódejó! Már majdnem kint vagy! :)
VálaszTörlésSzia Kata, mi még nem írtunk Neked, de figyelünk és drukkolunk! Sajna donornak nem feleltünk meg, épp babapocak és műtét miatt.
VálaszTörlésÉn már nem is hónak látom ezt a paplant a tájon, hanem vastag cseresznyevirág szirom tavaszköszöntőnek...
Szóval újulj a világgal együtt, ébredjen benned a mászók higanyos ősereje, és végül hadd fütyüljön a szél egy több kötélhosszos útban a szíved körül... Laci és Anna
Szia! Én még nem írtam neked, de olvaslak szorgosan. Csodálom az erődet, optimizmusodat, azok is erőt meríthetnek belőle, akik szerencsések, és elkerüli őket a betegség. És nagyon örülök a jó híreknek. :) Én ma éreztem először a tavasz illatát a levegőben. :)
VálaszTörlésSzia, én sem írtam még neked. Nem ismerjük egymást, a facebookon láttam a felhívást először, de van pár közös ismerősünk... a blogodat januárban találtam meg, azóta olvasom... és nagyon örülök, hogy ilyen gyorsan gyógyulsz! Csak így tovább, biztos sikerül! És tényleg elhoztad a tavaszt! Éljen az optimizmus, ami annyit de annyit számít az életben...soha ne adj le belőle! Hajrá! :)
VálaszTörlés